A passzív-agresszív szereplővel szemben nem lehet győzni. Ha bekeményítesz, az is csak neked rossz. Te leszel a smasszer, a kegyetlen gyermek, ő meg egyre ártatlanabb, tehetetlenebb, az igaztalanul eltaszított, szenvedő szülő. És ő ezt is élvezi, a maga kitekert módján.

Nem dirigálhat

Sok passzív-agresszív hozzátartozó számol be arról, hogy a PA egyre csak meg akarja mondani a tutit. Minden csak róla szól. Az, hogy tökéletesen én-centrikusak, az én esetemben is hasonló. (Anyámnak szülés-napja van, amikor nekem születésnapom. Én ugyan nem veszem komolyan a születésnapokat, sosem ünnepelt érte senki, de ezen fennakadtam.)

Ami nálam más, hogy az én esetemben soha nem dirigálhattak. Még egyjegyű koromban én lettem a családban a "szülő", az egyetlen "felnőtt". Minden tanácsom kőbe vésett igazság, a gyerek mindig igazat mond, apám valami könnyes pátosszal tekintett rám, mint egy madárjósra, akinek a szájából csak igazság csordogál.

Szóval nálunk a dirigálás nem merült fel, mert szilárdan megerősítette mindenki, hogy a családban messze én vagyok a legokosabb. (Frászt. Az anyám az, de neki jobban kifizetődött egész életében tettetni az elesettet.)

Nem mártírkodhat

Ha megpróbálod leleplezni a mártírságot.

Ehhez már nettó kegyetlennek kell lenni. Ráaádsul olyan ez, mint a mazochistának a büntetés, de tényleg. Nem győzhetsz, csak neki fonsz a feje fölé glóriát. Minden alkalommal, amikor emlékezteted rá, hogy mártírkodik, beleszaladsz.

Két kimenet van: 1) Elmagyarázhatja, hogy neki tényleg sokkal rosszabb és hogy őt már annyi szenvedés érte, stb. 2) Bocsánatot kér, megalázkodik és néz rád nagy szemekkel, hogy nyilatkoztasd ki, mitől lehetne boldogabb. "Mester, mondd, mit tegyek, mondjad még! Még!"

Mondanom sem kell, hogy hiábavaló szájkoptatás. Hogy az ő hozzáállásával van a baj, nem az egész világgal, az nyilvánvaló. Mindenkinek rossz valami, csak valaki nem dörzsöli be folyton, nem emlékezteti rá minden ismerősét minden nap és úgy általában: talál valamit, amiért él. Ezt senki más nem teheti meg helyette. A gyerek pláne nem teheti meg a szülőnek.

Mindenesetre ha megpróbálod megakadályozni, hogy mártírkodjon, nem érsz el semmit. Mintha felpofoznád a mazochistát, hogy hagyja abba. Ő a te sajnálatodra gyúr, ő szánalmasságban világbajnok, ebben az olimpiai számban nem kérdőjelezheted meg az elsőségét. Ő hibátlan és ő a legtehetetlenebb. A leggyengébb.

Olyan nemesen hangzik, hogy ő csak a gyerekéért él, de ez a legundorítóbb dolog, amit a gyerekével tehet. Hogy ráterheli a szülei boldogságát (holott nekik is volt 50 évük, hogy próbálkozzanak), hogy a gyerek minden teljesítményét a saját áldozata eredményének tekinti. És hogy a gyerek egész életével neki tartozik. (Szó szerinti idézet.)

Mikor lesz ennek így vége? Minden generáció leszopatja ezzel az utána következőt? 

Neki szüljek gyereket, mert 50 éves korára megszerette a gyerekeket / vagy csak hogy belemászhasson az életembe a baba ürügyén. Mondjak el neki mindent, hogy büszkélkedhessen, szürnyülködhessen, véleményt alkothasson, sóhajtozhasson, szemet forgathasson, neheztelhessen. Mert ha nem mond semmit, a gyereke akkor is tudja, hogy mit gondol.

A PA gyereke egészen profi abban, hogy megpróbálja kitalálni, mit szeretne a szülője. Muszáj neki, a csendes agresszor nem mondja el, mi baja.

Az emberek ugyanezért néznek szappanoperát, hogy "történést" lássanak. És rajtad keresztül nagyon is tud élni. Ami azért rossz, mert saját magának zéró élete van. Nem volt nagy áldozat, soha nem akart semmi különösebbet. Így viszont most benyújthatja a számlát. (Emlékszünk? A PA ad ingyen mindefélét, amire nincs szükséged, aztán követeli az ellenszolgáltatást, mikor a legkevésbé adnál.) Csak éppen olyan mohón szívja ki a te életedből az összes nedvet, hogy belebetegszel.

Információ-hiány

Ez az egyik legnehezebben megfogható része az egésznek. Ha egy akármilyen szülőt információ nélkül tartasz, remegni kezd az idegességtől. Nem, az nem elég, hogy jól vagy. nem azt akarja tudni. Hanem mindent.

Igazából az nem is jó, ha minden rendben. Sokkal nagyobb szolgálatot teszel, ha problémás vagy. Neki ez egy win-win szituáció. Ha baj van veled, panaszkodhat. Ha jól megy, kéri a részét. (Hiába érzed úgy, hogy az ő hatása ellenére lettél akárki, erről soha senkit nem fogsz meggyőzni.)

Hülyén hangzik, de miután elszabadultam tőlük, a legfontosabb számomra, hogy ne tudjon rólam semmit. Nem akarom az ő szemével látni magam - mert az ugye bele van égetve az agyamba, miről mit gondol. Nem akarom, hogy véleményt alkosson, hogy megrágja és kiköpje a rólam szóló dolgokat. Ha tudom, hogy tudja, elkezdem az ő fejével nézni a dolgot. És az bizony semminek nem tesz jót.

De ha valamiről nem tud, azt nem nézem az ő szemével. Nem mondok le róla, nem veszítem el így is, úgy is. Nem a rossz oldalát nézem, tudok érte lelkesedni.

Nem lehet semmiért lelkesedni, ha úgy nézed a világot, mint ő. A világ egy végtelen forrása a sérelmeknek. Csak elég éles szemmel kell nézni és megtalálod benne az sérelmet, amit valakivel megpróbálhatsz visszafizettetni.

Igen, azt hiszem ezért bánt, hogy tudja.

A boldogságom energiaforrás neki, de valahogy az én rovásomra. Nem velem egyszerre örül, hanem tőlem veszi el. Biztos rossz beidegződés ez nála. Sosem próbált meg saját jogon boldogsághoz hozzájutni, mert azt nem szabad. A gyereken keresztül, az teljesen legitim. Áldozatért áldozat, szenvedésért szenvedés. Az élvezet nem megengedett, mert az csökkentené a nyomást a gyerekén a visszafizetésre. Ez valami beteg találmány, társadalmi körbetartozás és soha senki nem ad neked igaza, ha ki akarsz törni belőle és egy egészséges, nem követelődző kapcsolatot kialakítani. Nála az élvezet valaki másnak a leszívása, amikor annak jó kedve van.

Gyakran látok másokat, akik hasonlóan berzenkednek, hogy kiszolgáltassák az életüket a szüleiknek. Nincs mire hivatkozni, hogy miért nem szeretnéd, hogy tudja. Semmi szemmel látható károd nincs abból, hogy tudja. Nem tesz semmit, mit panaszkodsz? Max forgatja a szemét, sóhajtozik, vagy veled lelkesedik. Ez a tranzakció valahol a háttérben zajlik, amit nem lehet bizonyítani.

Ha anyám velem lelkesedik valamin, hirtelen elmúlik az örömöm. Nem bánnám én, ha örülne, de nem azt érzem, hogy boldog. Ő hangsúlyozottan AZ ÉN BOLDOGSÁGOMNAK ÖRÜL. Nem az örömforrásnak, mert az úgyis hiábavaló, az úgyis elvész, elmúlik, csak átmeneti.

Nem vagyok hálátlan, tényleg, de az a szépen virágzó mandarinfa nem az ő érdeme. Márpedig amikor odalép mellém örülni, úgy tesz, mintha ezt is tőle kaptam volna - neki tartozom érte.

Ráadásul úgy tesz, mintha azt az örömforrást ő maga nem tudná boldogsára fordítani. Mintha én kellenék hozzá, hogy befogadjam, örüljek, ő pedig tőlem veszi el a már előre megemésztett boldogságot. Mintha ő vak lenne és csak én látnék.

Szóval az információ-hiány. Kihozza belőle az aktív agresszív személyt.

Hirtelen teljesen nyilvánvaló lesz, hogy mire megy ki a játék. ÍGY nem tud rajtad fogást találni. Persze, előveheti az aggódó szülőt, de mint mondtam, aggodalomra semmi ok nem volt. 

Ha egy PA szülőtől megvonod a láthatás jogát, elkezd nyomozni utánad. Minden ismerősödet megkeresi és előadja a szenvedő szülőt, aki csak meg akarja menteni a lányát. Mert hideg és önző vagy, de mégiscsak az ő lánya = szeret téged. (Mert az ugye evidens, hogy az anyában szüléstől halálig tart az oxitocin hatása, vagy valami geneikai oknál fogva automatikusan szereti a gyerekét. Főleg, ha valaki látja. Vajon ha nem az lennék, bevallaná végre, hogy nem bír elviselni?)

Változatos esetekben meggyőzi a saját barátaidat, hogy csatlakoztál egy szektához (mert ott kell a családdal megszakítani a kapcsolatot - kezdem érteni, miért lehet vonzó egy szekta), alkoholista lettél (mert legutóbb a vacsoránál ittál bort is), mert szenvedsz csak még nem tudod vagy mert meg akar menteni a kárhozattól. Mert meg akar menteni a gyűlölettől - nem nekem vannak problémáim a bigott vallásossággal, kezdem azt hinni.

Ha egy PA nyomoz utánad és fenyegetőzik, azt csak érted teszi.

Mert ha elveszed az utolsó pontot, ahol ki tud szívni belőled egy kicsit, akkor nagyon is aktív agresszívvá válik. Fenyegetőzik barátokkal, médiával, rendőrségi köröztetéssel és bármikor hajlandó kellemetlenséget okozni neked vagy zsarolni.