Csak ilyen tanácsokat találok, és a vége mindegyiknek az, hogy a legjobb minél nagyobb távolságot tartani velük.
De a szülő az a két ember, akit nem te választasz.
Messziről kerülni őket tehát nem opció - lássuk, mi marad:
- A PA hiszi és bármikor bizonyítja, hogy ő nem tehet semmiről. Ártatlan, jó ember. Önfeláldozó, csendben tűr és szenved. Az élethazugságát feszegetni veszélyes és felesleges. Három dolog történhet: (1) Meggyőz róla, hogy kegyetlen vagy. Te érzed magad rosszul (2) Végtelenül szomorú. Te érzed magad rosszul. (3) Megroppan és megbüntet - mondjuk egy jó kis öngyilkossági kísérlettel. Egy dolog nem fordulhat elő: hogy egyszer csak ráébred: "Tényleg! Hiszen én hülyén viselkedtem egész életemben!"
- Egy PA sosem fakad ki. Ő mindig nyugodt, legfeljebb szomorú. Ha tehát vitába keveredsz vele és (természetesen) veszítesz, csak te fakadsz majd ki - és akkor bebizonyosodik, hogy tényleg te vagy az agresszor. És hogy tele vagy gyűlölettel. Akarsz róla beszélni? (Komolyan, a katolikus egyház viselkedik még így) Problémás gyerek vagy, de ők így is szeretnek.
- Ne menj bele vitába. Nem győzhetsz.
- Ha megkérdezed, mi baja, ő azt mondja, "semmi". Hagyd rá - majd szétrobban, hogy panaszkodjon. Csak egy apróság, amivel kifoghatod a szelet az egyik leggyakoribb eszközük vitorlájából. De legalább egy kicsit rávilágítasz, hogy felelős azért, amit mond.
- A PA sosem kiabál. Egy PA gyereke felnőttként jobban retteg a kimondatlan sérelmektől, mint a nyílt kiabálástól - bár ő nem képes az utóbbira. Aki nyíltan megmondja, hogy mi baja, az már nem lehet gonosz. Aki megmondja, hogy neki kell az utolsó szelet pizza, az őszinte. Aki csak csúnyán néz, ha érte nyúlsz, az félelmetes.
- Próbálj meg kívül maradni a logikájukon. Mondani könnyebb, mint csinálni. A racionális megteszi azt a szívességet, hogy meghallgatja a kérdést és arra próbál válaszolni. A PA soha. Süket arra, amit mondasz (hacsak valami jó kis sérelem nincs benne) és ő diktálja a következő beszédtémát. Ő irányítja a beszélgetést és mivel te átveszed az ő fogalmait, esélyed sincs.
- Őt nem tudod megváltoztatni. Csak te változol minden egyes vitával. Ez szar, de egyszerűen ez van. A PA gyereke sosem adja fel a reményt, hogy ha egyszer sikerül valahogy elmagyarázni, hogy (például) keressen magának valami életcélt, vagy hobbit és jobban lesz. A felnőtt gyerek már nem hisz a mesékben.
- Azt nézd, amit csinál, ne azt, amit mond. Gyakran hazudik. Mindenre van kifogása, története. Érzelmi és gyakorlati ügyekben is.
- Próbálj neki hízelegni. Szereti a hízelgést, végülis minden az elfogadásról szól nála. Ha van gyomrod hozzá, ezzel valamennyire vissza-manipulálhatsz. Bár ezt is képes ellened fordítani. Te magad mondtad, hogy ő jó...
- Ne kritizáld, felesleges! Úgyis lesz mindenre magyarázata. A viselkedése nem változik és bocsánatkérést is hiába vársz. Vagy ha bocsánatot is kér, az neked lesz rossz.
- Ne próbáld elmagyarázni neki, hogy amit csinál, az mi. Tudja, nem is olyan mélyen.
- Ha nem tudod megállni kiborulás nélkül, inkább ne találkozz vele.
Ha az apád és az anyád az, akkor meg inkább játszd el a saját halálodat, mert úgysem fog kiengedni a keze közül. Te vagy a jutalma az út végén. Mielőtt meghal, kiszívhatja az utolsó erődet is - addig kell neked hagynia valamit, mert te vagy a nyugdíj-alapja. Azért kapott téged, hogy rajtad hajtsa be mindenki más adósságát.
Ezek közül max az utolsó ér valamit. Ha ilyet látsz, amúgy is kerülöd, mert egy panaszláda, vagy egy érzelmi zsaroló. De a szüleidet nem tutod kerülni. Nyomoznak utánad, beállítanak hozzád, odateszik magukat eléd, hogy lásd (és minden ismerősöd is lássa), hogy mennyire szenvednek nélküled. De ők nem haragszanak...
És tudni akarnak rólad.
Élik a te életedet is - mert a sajátjukat gyűlülik.
Azt mondják, a PA autoriter szülők miatt lesz ilyen. Elnyomják, nem szeretik, szeretetre vágyik, de nem meri nyíltan kimondani, kérni vagy szembeszállni. Passzív-agresszív eszközökhöz fordul. Rossz jegyet hoz haza - de nem tehet róla, gyenge képességű. Bosszút áll azért, mert nem kap elég szeretetet.
A PA gyerekét miért nem sajnálja senki?
Csak azt nem értem, ha ez ennyire létező dolog, miért nem lehet rá hivatkozni? Miért nem fogadja el indokként a bíróság, mint a depressziót? Miért nem mondhatod a szomszédnak, hogy nem vagy te rossz, csak passzív-agresszív apád és anyád?
