HTML

Passzív Agresszív

Ha az ember körülnéz, mindenhol azt látja, hogy passzív-agresszív csak kamaszgyerek, vagy legfeljebb partner lehet. Nem sok szót vesztegetnek a net-pszichológusok a szülőkre. Pedig szülőnek lenni a legideálisabb passzív-agresszív szerep. Ha minden kötél szakad, mindig be lehet dobni, hogy "Én adtam neked az életet!" vagy hogy "Csak érted éltem!" És nincs az a közönség (barát, ismerős, rokon vagy bíró), aki a gyereknek adna igazat. Mert hát ennyi szenvedést valakinek vissza kell fizetni...

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Miről ismerhető fel egy passzív-agresszív?

2011.01.26. 15:41 P-A

Idézetek jönnek a netről:

"A passzív-agresszív személyiségzavarral jellemezhető emberek többnyire ingerlékenyek -- könnyen megsértődnek, mindent provokációnak vesznek. Viselkedésükben gyakran az ellenséges öntudatosság és a bűntudatos megalázkodás váltakozik -- mindenben hibát találnak, nem hajlandók együttműködni, elégedetlenkednek, de rendkívül dependensek."

Innen

Ez kicsit ezoterikus megfogalmazás, de amúgy igaz:

Gyanús jelek

Legkönnyebben az önmagadon észlelt kellemetlen tünetek segíthetnek abban, hogy meglásd beszélgetőpartneredben az energiavámpírt. Ha egy bizonyos emberrel együtt töltött idő után gyakran tapasztalod az alább felsorolt jelek valamelyikét, joggal gyanakodhatsz.

Fizikai tünetek

  • Fejfájás.

  • Alvászavar.

  • Gyomorpanaszok.

  • Általános kimerültség.

Ha családtag, én még hozzátenném a szorongást és az enyhe pánikbetegséget is.

A passzív-agresszív eetében az egész élet egy zéró összegú játszma. Ha valaki jól érzi magát, azt csak más rovására teheti. Ha tehát jól akar lakni boldogságból, a másét kell megszereznie.

A következő afféle munkahelyi csetepatékról szól, de próbáld meg behelyettesíteni egy egész életútra. Megtettem a szülaimért, de abban senkinek nem lesz öröme...

A passzív-agresszív személyiségzavar a személyiség, sőt voltaképpen a magatartás megnyilvánulásának a zavara; hosszan tartó, "krónikus" állapot. Az ebben a zavarban szenvedő személyt a követelményekkel szembeni passzív ellenállás jellemzi. Látszólag eleget tesz a kívánalmaknak, de valójában "passzívan" ellenáll azoknak.

Innen

Alapja lehet a bizalomban és a szeretetben való csalatkozás, mely konfliktus feloldatlanul kíséri végig az egyén életét. Igen fontos lehet kialakulása szempontjából a kritikát nem tűrő autoriter szülői nevelési stratégia, amely miatt az egyénnek gyermekkorában nem állt módjában közvetlen formában kifejezni véleményét, önállósági törekvéseit, negatív érzéseit vagy haragját – a szülői autoritás ezeket valamilyen módon lehetetlenné tette. Ez, az akkor egyetlen, következmények nélkül maradó ellenállási mód nem ritkán meghatározó személyiségjegyként rögzül, és személyiségzavart szül, mely – pszichoterápia hiányában – végigkíséri az egyén egész életét.
A belső negativizmus nemritkán bármilyen elvárásokat „megszállhat” – azonban ez a legtöbb dologra kiterjedő nem a legritkább esetben a konkrét tárgyból eredő következmény, sokkal inkább a pszichésen tartósan traumatizált gyerekkor eredménye. A passzív-agresszív viselkedés az élet minden területét átszőheti, az egyén ezzel a viselkedéssel saját önmegvalósítása útjába is rendre akadályokat gördít: „maga alatt vágja a fát”.
A nem ebben a személyiségzavarban lehet túlzottan gyakori, inadekvát nem csakúgy, mint vállrángatós, morgós, méltatlankodó igen, sértett „na jó” vagy „nekem mindegy” is, vagy éppenséggel olyan hangos és egyértelmű igen, melyet az egyén későbbi cselekvéssel egyáltalán nem támaszt alá.
A passzív-agresszív személyiségzavar negativizmusa elsősorban az elvárásokkal szemben nyilvánul meg, az attitűdöt főképp tekintélyszemélyek képesek mozgósítani: különösen gyakori az autoritással szembeni állandó ellenkezés, kritika és szembenállás, illetve a mindenre kiterjedő fundamentális elégedetlenség, pesszimizmus és cinizmus egyaránt. A hangulati élet passzív-agresszív személyiségzavarban labilis, a belső élmények megfogalmazása nehézkes, az ilyen emberek mentalizációs képessége fejletlen.
Ebből a speciális negativizmusból szinte egyenesen következik a sikertelenség, az el nem ismertség: az egyén keserűen tapasztalja, hogy nála gyakran jóval szerényebb képességű embertársai is sokkal előbbre jutnak – ez pedig csak tovább fokozza az elutasítottság -és szerencsétlenség-érzést.
Énképük ambivalens, az éretlenebb megküzdési stratégiák miatt jellemző a tehetetlenség, kilátástalanság érzése – vagyis a tanult tehetetlenség.
A passzív-agresszív személyiségzavarban a gyenge, alulfejlett megküzdési stratégiák okán jellemző lehet az impulzuskontroll-zavar: mivel pedig az acting-out-ok ellenségesek, a környezetből rendre büntető magatartást váltanak ki, az egyénből pedig valamiféle mártír-életérzést.
A frusztráció hatására kialakuló rendszeres és inadekvát indulatrohamok rombolóan hatnak személyes kapcsolataikra, és mivel nem képesek sem értelmezni, sem kezelni konfliktusaikat, ezzel csak tovább rontják pszichés életminőségüket.
A passzív-agresszív személyiségzavarra igen jellemző hangulati instabilitás gyakran vezet depresszív tünetekhez, mely kezelése során jó esetben kiderül az alapprobléma, és ez elvezetheti az egyént olyan pszichoterápiába, melyben megnyílik számára az út egy kiegyensúlyozottabb élethez. A negativisztikusnak is nevezett személyiségzavar gyakran mutat átfedést a határeseti személyiségzavarral, mely kezelésében szintén a feltáró-és mentalizációs pszichoterápia vezethet eredményre.

A passzív – agresszív személyiség fő jellemzői

  • „érthetetlen” módon elfelejt megbeszélt dolgokat, találkozókat, eseményeket, stb…

  • „valahogy megfeledkezik” fontos feladatokról, határidőkről, kötelességekről

  • nem ritkán a kívülállók szerint szabotálja a munkát, lusta, link, megbízhatatlan

  • ha valaki számon kéri, ellenségessé válik, mondván: az a valaki pikkel rá és csak kötözködik

  • gyakran panaszos, elégedetlen

  • úgy érzi, környezete nem érti őt

  • másokat hibáztat problémáiért

  • ingerlékeny

  • ha nem kedvel valakit, semmiféle pozitív tulajdonságát vagy ötletét nem hajlandó elismerni

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://passziv-agressziv.blog.hu/api/trackback/id/tr742615555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zitus79 2013.12.17. 14:42:22

Az a baj,ha valaki alkatilag konfliktuskerülő,és nyuszi,azon nehéz változtatni.Ez valahol temperamentum függő is.Vannak kifele ideges emberek,és befele ideges emberek.Vannak hangosak ,és csendesek.Vannak olyan népcsoportok akik vad természetűek,és vannak visszafogottabbak.
A másik dolog ,meg az,hogy ,ha ennyire kóros ez a magatartás,mert nem valami előnyös,akkor miért nem támogatja az EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR,ezeket a tréningeket.Támogatja most már a dohányosokat,és a kábítószerfüggőket.Az ilyen problémák leküzdésére maradnak a hokuszpókok.Megint hivatkozok az oktatási rendszerre.Ezeket a konfliktuskezelési ,,módokat" a nem igazságos ,és nem egyformán következetes oktatási rendszerünknek is köszönhetjük.Másik dolog :sok mindent tanítanak az iskolában,de ilyen lelki dolgokkal nem törődnek pedig kéne.

KoalaForce 2014.01.30. 14:38:29

Végig olvasgatva a blog, inkább tűnik úgy, hogy a kedves cikk író tűnik betegnek nem pedig a szülei. Sokszor találkoztam már ezzel a passzív-agresszív maszlaggal, de már a definicíó és a "tünetek" megfogalmazása is necces. A neten fellelhető leírások, rengeteg ismerősömre rá lehetne húzni, mert ironizálnak vagy szarkasztikusan beszélnek vagy mert egyszer-kétszer durvábban szóltak be... Az meg kész vicc mikor azt írják, hogy véletlenül sem a velünk van a baj hanem a passzív-agresszív személyel. Lehetséges az esetek többségében inkább okn nélküli sértődötsséget éreznek az emberek mikor nem veszik fel nekünk a telefont, vagy gúnyolódnak velünk és hasonló hatalmas problémák történnek(a PA jellemzések alapján true story). Ilyenkor persze egyszerűbb azt mondani a másikra hogy passzív-agresszív és hogy nem mi vagyunk a hibásak, de ettől a valós probléma nem fog megoldódni a két fél között.
A szülőkhöz visszatérve, tegyük fel tényleg létezik ez a jelenség, és tényleg ennyire megnehezítik az életed, akkor miért nem szakítod meg a kapcsolatot velük? Mert ha nem teszed, és továbbra is érdeklődsz írántuk és foglalkozol velük, akkor ez a blog sem más mint, hogy te is panaszkodsz róluk és szar gyerekkorodról, ergó te is besorolható vagy PA-nak.
Köszönöm a figyelmet.

Mártonffy András · www.martonffyandras.hu 2014.11.18. 21:08:19

Hát igen. Pusztító, mérgező taktika ez. írtam róla én is a honlapomon egy rövid összefoglalást:

www.martonffyandras.hu/passziv-de-agressziv

Tengeri csiga 2014.12.11. 21:19:11

@KoalaForce: Igen, a PA szülő beteggé tesz. De ha a blogíró felismerte mivel áll szemben, az már a gyógyulás jele. Onnantól nem tudja a PA szülő kénye-kedve szerint manipulálni.
Te megszakítanád a szüleiddel a kapcsolatot? Lelkiismeretfurdalás nélkül? Csak úgy? Nem hiszem...
süti beállítások módosítása